Szeretetnyelvek billentyűi
Kapcsolataink minőségét leginkább az határozza meg, hogyan viszonyulunk a másikhoz és milyennek látjuk, érezzük benne önmagunkat. Összefoglalóan szeretetnyelvnek nevezzük azokat az érintkezési formákat, melyeken keresztül kapcsolódunk a párunkkal, a gyermekünkkel vagy éppen a szüleinkkel.
Kialakulásuk a korai gyerekkorban a szüleink által ért hatásokból eredetezhető, azonban nem feltétlenül vagyunk rájuk tudatosak. Sőt az esetek többségében, akkor kezdünk el velük foglalkozni, amikor ezek különbözősége konfliktusokat eredményez a kapcsolatainkban.
Az öt kulcselem
A kölcsönös megértésen és egymás elfogadásán alapuló kommunikáció csak akkor jön létre, ha mindkét fél megtanulja egymás szeretetnyelvét. Ez azonban erős eltökéltséget és türelmet igénylő, hosszú folyamat, hiszen régi beidegződéseink és szokásaink felülírása szükségeltetik ehhez. Például ha az volt a tapasztalatunk, hogy szóban nem igazán dicsértek bennünket, vagy kevés ölelést kaptunk, valószínűleg a párunktól fogjuk várni ezek pótlását. Ugyanakkor, ha párunk más eszközök alkalmazásával mutatja ki, hogy értékesnek tart bennünket, mi valószínűleg másképp értelmezzük ezeket a jelzéseket.
Az öt szeretetnyelv: az elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek és a testi érintés mindenkinél fontosak.
Lelki szükségleteink
Luc Besson zseniális stílusban fogalmazza meg Az ötödik elem című alkotásában a szeretet létezésének fontosságát, mely minden változás legfőbb mozgatórugója. Azonban a szeretet megléte is eredményezhet félreértéseket, csalódásokat a párkapcsolati illetve házassági problémák hátterében, amennyiben az általunk ismert szeretetnyelv fogadására nincs megfelelő jelvevője a partnerünknek. Többféle létezik, amelyeket mindannyian eltérő hangsúlyban ismerünk és használunk. Alapvetően öt szeretetnyelvet különböztetünk meg: elismerő szavak (verbalitás), minőségi együtt töltött idő, ajándékozás, szívességek (táplálás, gondoskodás) és testi érintés (taktilis érzékelés).
Egy, ami mindent visz
Ahogy egy kártyajátékban is, ha van valakinek egy adu ásza, úgy a szeretetnyelvek közül is van egy elsődleges, egy kimagasló, ami – képletesen szólva – győzelmet arat a többivel szemben. Ez hat ránk a legmélyebben, s ezt legkönnyebben úgy tapasztalhatjuk meg, amikor úgy érezzük, teljesen egységben és szeretetben vagyunk önmagunkkal és másokkal is, nem hiányzik éppen semmi az életünkből a boldogságunkhoz.
Azonban ritkán egyeznek ezek teljesen a párunkkal, ezért ha nincs kellő mértékben kielégítve ez a szeretetnyelvünk, akkor leginkább úgy fordítjuk magunkban, hogy a párunk nem szeret bennünket, holott csak elérő szeretetnyelvet beszélünk. Ennek a feloldása ott kezdődik, hogy először felismerjünk magunkban a valódi szükségleteinket és merjük megfogalmazni az igényeinket a párunk felé, vágyak és nem elvárások formájában, ha azt szeretnénk, hogy pozitív változás induljon el a kapcsolatunkban. Fontos időt és teret szánni a folyamatnak, amíg az új szokások ugyanúgy megerősödhetnek, mint a régebbiek.

