Borravaló, nem borravaló?
A vendéglátásban megszokott dolog a borravaló, vagy szervizdíj. Vagyis ha elmegyünk egy étterembe vagy egy kávézóba, akkor szokványos dolog, hogy a felszolgálónak adunk plusz pénzt a kiszolgálásért.
Az első emlék a borravalóról (szervizdíj, jatt) a XVI. századból való, egy német kézműves ivópénzt kért. Mások úgy tartják, a borravaló nem pénz volt, hanem meghívták a felszolgálót is egy körre. Tény és való, a jatt hozzátartozik az éttermi és kávézói világhoz, de nemcsak ott fizetünk, hanem adunk egy kis plusz pénzt például a benzinkutasnak, a londinernek vagy a taxisofőrnek is.
Mire való a borravaló?
A borravaló mértéke általában az éttermi kiszolgálás minőségét hivatott szolgálni. Vagyis minél több jattot kap a felszolgáló, annál jobban elégedett az étellel és az itallal, a kiszolgálás minőségével. Borravalót adni nem kötelező, kivéve akkor, ha az árak tartalmazzák a szervizdíjat. Ezt általában fel szokták tüntetni az étlapon és az itallapon. Ha benne van az árban, akkor nincs mit tenni, ki kell fizetni az emelt árat.
Bár nem kötelező jattot adni, azért szoktunk, így nevelődtünk. Az is megtörténhet, hogy egy nagy számlakor, ha nem adunk pluszt, legközelebb már nem lesz olyan minőségű a kiszolgálás, amit elvárnánk. Amennyiben nem voltunk elégedettek a kiszolgálással, ne adjunk semmit, esetleg meg is jegyezhetjük, mivel volt kifogásunk, ha látjuk a pincér rosszalló tekintetét.
Mennyit fizessünk?
Mennyit adjunk? Írott, kőbe vésett szabály nincs, általában 10% környéki összeget szoktak adni mindenhol. Ezt a számla végösszegéből tudjuk könnyen kiszámolni, 1000.-nál például 100.- borravaló az ajánlott. Amennyiben a szolgáltatás tartalmazza a szervizdíjat, nem kell plusz összeget otthagyni, abból a felszolgálóknak is jut majd.
