A menyasszonyi ruha története

2015.04.05.Itthon 3,3 perc olvasási idő665 szó

A menyasszonyi ruháról vélhetően minden nőnek határozott elképzelése van, ebből kifolyólag sokan szeretnének maguknak igazi habos-babos öltözetet, míg mások inkább az egyszerűbb, kényelmesebb ruhákra szavaznak, a lényeg, hogy jól nézzen ki, és jól mutasson majd a képeken és később az esküvői videón is. Noha a nők jelentős része álmodozik róla, a menyasszonyi ruha történetét mégis csak nagyon kevesen ismerik.

Eredetileg nem volt külön öltözet

A menyasszonyi ruha kapcsán érdekesség, hogy évszázadokkal, de még évtizedekkel ezelőtt sem volt gyakorlat, hogy a házasulandó párok külön ruhát varrassanak maguknak az esküvőjükre. Ebből kifolyólag nem csak az ifjú pár férfi tagja, hanem a hölgyek is az éppen akkor legszebb és legújabb ünneplő ruhájukat csinosították ki annak érdekében, hogy oltár elé tudjanak állni. Ebből kifolyólag az első menyasszonyi ruhák Magyarországon egyáltalán nem csak hófehérek voltak, hanem inkább az adott tájegységre jellemző népi viseletre emlékeztettek.

A menyasszonyi ruhák múltja a polgári értelmiség kialakulásának idejére tehető, és főként azokra a régiókra, ahol a hagyományőrzés már nem volt mérvadó, ezáltal szükség volt arra, hogy a házasulandó felek valamilyen különleges és szép ruhát kapjanak az oltár elé vonuláshoz, de főként a pár női tagja. Miután sok helyen a lányok a hónap első vasárnapján magyar hagyományok szerint mindig fehér selyemruhát viseltek, ezért később ezt az öltözéket egészítették ki koszorúval és fátyollal menyasszonyi viseletté, így kialakultak az első olyan menyasszonyi ruhák, amelyek már mai változatukra emlékeztettek.

Színes és fekete menyasszonyi ruhák

Noha ma már szinte el sem tudnánk képzelni, csak fehér színű ruhában egy boldog menyasszonyt, a magyar történelem során nem volt ez mindig így. A századfordulóig például meglepően színes, a lokális folklór elemeit magán viselő ruházatok voltak jellemzőek az esküvőkön, majd egy hosszú időszakig fekete ruhában álltak oltár elé a menyasszonyok, és csak később vált uralkodóvá a fehér szín, valamikor az 1900-as évek első felében.

Mivel az esküvőket a legtöbb esetben késő ősszel vagy farsangkor tartották, tehát általában mindig a hidegebb időszakban, a menyasszonyok gyakran viseltek melegebb felsőruházatot is, amelyek bizonyos régiókban sokszor a házasulandó családok vagyoni helyzetét is kifejezték. Régiónként is eltért ugyanakkor, hogy mit adtak a menyasszonyra, így volt ahol kis ködmönben, máshol rókaprémes mentében, de volt, ahol fehér palástban engedték oltár elé a menyasszonyt, sőt mi több, bizonyos helyeken kötény is került a szoknya elé.

Az egykori magyar menyasszonyi ruha divatot mindmáig hűen őrzi az Erdély több szegletében mindmáig őrzött viselet, de a csángók és a széki szokások is sokat megőriztek abból a trendből, ami több évtizeddel ezelőtt a magyar menyasszonyi ruhákra volt jellemző, hiszen mára a fehér, mint a tisztaság színe teljesen felülírta az egykori hagyományokat.

További esküvői „történet”