A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó jogi kérdések
A munkaviszony megszüntetéséből rengeteg jogi probléma adódik Magyarországon, hiszen sok esetben csak ilyenkor derül ki egy munkáltatóról, illetve dolgozóról, hogy megfelelően be volt-e jelente vagy sem.
Ez nagyon lényeges kérdés, lévén emberi sorsok és életek múlhatnak ezen, és egy apróbb szabálytalanság már nagyon komoly kártérítési kötelezettséget vonhat maga után, ezáltal nemcsak a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak is érdeke a munkaviszonyhoz megszüntetéséhez kapcsolódó jogi kérdések rendezése.
Kapcsolódó tartalom:
A közös megegyezés
A közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés a legjobb és legtisztább alternatíva, hiszen ilyen esetekben mindkét fél megegyezik. Amennyiben valamelyik fél részéről ez nem áll fenn, akkor nyilván ez a féle munkaviszony megszüntetés nem is jöhet létre. Fontos kérdés itt, illetve érdemes odafigyelni rá, hogy ha nem akarjuk megszűntetni a munkaviszonyt, egyszerűen ne írjunk alá semmiféle okiratot, hiszen senki sem kényszeríthet minket ilyesmire. Ezt persze nem zárja ki, hogy valamelyik fél a későbbiekben nem támadhatná meg korábban aláírt iratait, ennek bizonyítása azonban nagyon nehéz feladat.
A munkaviszony egyoldalú megszüntetésének, avagy a felmondásnak a szabályai
A közös megegyezéssel ellentétben a felmondás során nem beszélhetünk kétoldalú megállapodásról, csak és kizárólag egy egyoldalú nyilatkozatról. A felmondás lehetősége mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára nyitott, azonban fontos, hogy ezt írásban, papír alapon kell benyújtani, tehát az SMS vagy az e-mail nem helytálló forma. Ha a felmondás indokláshoz kötött, annak az indoknak kiemelve kell szerepelnie a felmondásban, hogy ha a felek között valamilyen vita merülne fel, akkor az esetleges bírósági ügy esetén a hatóságok előtt már ebből kiderüljön, hogy mi volt a legalapvetőbb probléma. A munkáltatónak mindig kötelessége megindokolni a felmondást, ami rendszerint a dolgozó magatartásához, képességéhez vagy a munkáltató működéséhez kapcsolódó ok lehet.
Egy munkavállalónak kizárólag akkor kell indokolnia a felmondást, ha határozott idejű munkaviszony állt fenn, hiszen ilyen esetben kizárólag olyan okokra hivatkozva mondhat fel, amelyek ellehetetlenítenék a munkaviszony fenntartását. Bármilyen eset is áll fenn, a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése között el kell telnie egy bizonyos felmondási időtartamnak. Ez normál esetben 30 nap, de léteznek ettől eltérő megállapodások is, hovatovább az adott munkaviszony hosszával egyenes arányosságban növekszik a felmondási idő.
Mikor történhet rendkívüli felmondás?
A rendkívüli felmondás – vagy ahogy manapság hivatalos: azonnali hatályú felmondás – egy olyan speciális esete a munkaviszony megszűnésének, amikor nincs felmondási idő, hanem a felmondással az rögtön megszűnik. Az azonnali hatályú felmondás jellemzően egy büntető jellegű intézkedés, amelyet csak és kizárólag írásban lehet beadni és érvényesíteni, ezen felül pedig minden esetben és mindkét félnek indokolnia kell döntését.
Az azonnali hatályú felmondáshoz minden esetben rendelkeznünk kell egy nagyon súlyos okkal, amit meg is kell neveznünk. Ilyen ok lehet, ha a munkaviszonyból eredő kötelezettséget a dolgozó szándékosan vagy súlyos gondatlanságból fakadóan megszegi, illetve elmulasztja, esetleg a másik fél olyan magatartást tanúsít, amely ellehetetleníti a munkaviszony fenntartását. Az azonnali hatályú felmondás minden esetben határidőhöz van kötve, ezáltal a kiváltó októl számított 15 napon belül tehető meg.
Támogató: ugyvedipraxis.hu
