Mit is nevezhetünk antik régiségnek?

2015.12.22.Pénzügy - Gazdaság - Társadalom 3,1 perc olvasási idő626 szó

Nagyon sokan foglalkoznak – egyesek hobbiként, mások hivatásszerűen – régiségek gyűjtésével és szűrésével, azonban rengetegen nincsenek tisztában azzal, hogy mit, illetve miket is nevezhetünk antik régiségeknek. Az antik kifejezést a latin anticus szóból eredeztethető, amelynek jelentése, hogy egy régi, a régmúltban készített vagy keletkezett dologról van szó. Ezzel talán sokan tisztában is vannak, de vajon mennyire kell réginek lennie valaminek, hogy antik régiségként tekinthessünk rá?

Lássuk az alapszabályokat

Az antik régiségek kapcsán vannak íratlan szabályok, amelyek et sokan egészen másként értelmeznek, de abban a legtöbben egyetértenek, hogy az antik kategóriát általánosságban azok a tárgyak érik el, amelyek 150-200 évnél régebben keletkeztek. Ez alól természetesen vannak kivételek, így a szőnyegek vagy a porcelánok között sokkal fiatalabb, akár az 1900-as évek első felében készült, tehát alig több mint 50 éves darabokat is nevezhetünk régiségeknek. Régiónként és gyakran kontinensenként is eltérhet, hogy hol és pontosan mit nevezünk antiknak, éppen ezért olyan nehéz, hogy egy tárgynak pontosabban is meghatározhassuk az értékét. Az Egyesült Államokban nagyon sok régiségkereskedő például még mindig ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, miszerint kizárólag azok a tárgyak sorolhatók be az antik régiségek kategóriájába, amelyek 1830 előtt készültek.

Szerencsére a legtöbb országban és a legtöbb helyen nem ez a jellemző, így nagy általánosságban kijelenthető, hogy a száz évnél idősebb tárgyakat antiknak és régiségnek tekinthetjük. Sok államban ezt törvény is szabályozza, ami igencsak fontos egy tárgy értékének meghatározásakor, pláne az eladás tekintetében, hiszen ebből a szempontból egy ilyen országban értelemszerűen sokkal többet érhetnek bizonyos antik tárgyak, mint példának okáért az Egyesült Államokban.

A kor még nem minden

Sokan élnek abban a tévedésben, hogy bármi, ami régen készült, az már értékesnek tekinthető. Ez ebben a formában a legnagyobb tévedés, hiszen bár évezredes tárgyak esetében valóban lehet szó ilyesmiről, egy 200 éves gereblye azonban még nem lesz értékes attól, mert 200 éves, ezáltal antik műtárgynak tekinthető. Nyilván többért lehet eladni, mint egy átlagos gereblyét, de inkább eszmei, mint anyagi értékkel bír. Az antik műtárgyak kapcsán éppen ezért követelmény, hogy valamilyen alkotótehetséggel megáldott személy készítette, ezen felül nem lehet egy pontosan ugyanolyan tárgya, egy antik régiség tehát mindig egyedi.

Nyilván ezen a téren is vannak kivételek, így példának okáért, ha 16. században készül rézmetszeteket a 18. században reprodukáltak, akkor azok is értékesek és régiségek annak ellenére is, hogy a reprodukciók általában nem szoktak semmit sem érni. Az természetesen már megint másik kérdés, hogy pontosan mennyit is érnek az adott régiségek, hiszen mivel egyedi dolgokról van szó, ezért a becsüsök gyakran egészen eltérő összegeket is mondhatnak egy-egy régiségre, mert valóban nagyon nehéz meghatározni ezek pontos értékét.