Hogyan hátráltatja a fogyást a stressz?

Sokszor úgy tűnik, hogy minden rendben van, a fogyásunknak semmi akadály nincs, hiszen odafigyelünk az étkezésre, próbálunk többet mozogni, ám mégsem mozdul a mérleg. Ilyenkor gyakran háttérbe szorul egy kevésbé kézzelfogható tényező, a stressz. Pedig a tartós feszültség nemcsak a közérzetre hat, hanem a fogyás folyamatát is jelentősen befolyásolhatja. A szervezet stresszhelyzetben ugyanis más üzemmódra vált. A hormonális változások, különösen a kortizol szintjének emelkedése pedig hatással vannak az étvágyra, az anyagcserére és arra is, hogyan raktározunk energiát.

Amikor nem a fizikai éhség irányít

Stresszes időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban nyúlnak ételhez, még akkor is, ha valójában nem éhesek. Ez az úgynevezett érzelmi evés. Egy feszültebb munkanap után például könnyebb leülni egy tábla csokoládéval vagy egy kiadós vacsorával, mert az evés rövid távon megnyugtat. A probléma nem egy-egy ilyen alkalom, hanem a rendszeresség. Ha a stresszkezelés egyik fő eszköze az evés lesz, az észrevétlenül növelheti a napi kalóriabevitelt. 

A tartós stressz hatására emellett megemelkedett kortizolszint nemcsak az étvágyat fokozhatja, hanem a zsírraktározást is befolyásolja. Különösen a hasi területen figyelhető meg ez a hatás. Ezért fordulhat elő, hogy valaki viszonylag kiegyensúlyozott étrend mellett is nehezen adja le a plusz kilókat.

Emellett a stressz hatással lehet az inzulinérzékenységre is, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Ezek a folyamatok nem látványosak, de hosszabb távon jelentősen lassíthatják a fogyást.

Nem csak akaraterő kérdése

Fontos látni, hogy a stressz hatása nem pusztán fejben dől el. Valós, testi folyamatok állnak mögötte, amelyek befolyásolják az étvágyat, az energiaszintet és a hormonháztartást. Ezért nem mindig működik az a tanács, hogy csak oda figyelj jobban. A fogyás szempontjából sokszor nem az a kérdés, hogy valaki mit eszik, hanem az is, hogy milyen állapotban van közben. Ha a mindennapokat tartós feszültség kíséri, az könnyen felülírhatja a legjobb szándékokat is. 

A stressz teljes megszüntetése ritkán reális cél, de a kezelése igen. Már kisebb változtatások, például rendszeres alvás, rövid séták, tudatos pihenés is segíthet abban, hogy a szervezet visszataláljon egy kiegyensúlyozottabb állapotba.