A pentaton skála egy olyan ötfokú hangsor, amelyik a diatonikus skálából lett származtatva úgy, hogy kimarad a rendszerből a ti és a fá, tehát az a 2 alkotó elem, amely a fél hangnyi távolságot jelentette. Ezért itt másfél hangnyi köz jön létre. Mivel 5 hangból áll, attól függően, hogy melyik hangról (fokról) indítjuk a sort, megkülönböztetünk […]

A diatonikus skála egy olyan hétfokú hangsor, amelyben a fokok egymás után következnek, és egy oktávot (hangközök) foglal magába úgy, hogy minden egyes fok megszólal rajta. Minden egyes skálában meg van határozza, hogy a fokok milyen térközökkel folytatódnak, azaz fél, illetve egy egész hangnyi a távolságuk. A diatonikus skálákhoz tartoznak a Dúr skálák, a moll skálák […]

Már többször említésre került a skála, előjegyzés kifejezések korábbi leckék esetében. Mi az, hogy skála? Miért van szükség skálákra? Minek kell az előjegyzés? Először is tisztázzuk az alapvető jelentéseket: Skála: tulajdonképpen egy hangsor, aminek van kezdő- és záróeleme, s e két elem között emelkedhet vagy ereszkedhet. Az elnevezést abból kapja, hogy milyen hangrendszerben, hangnemben van, illetve hány […]

Nézzük meg, mik azok a zeneelméleti alapok, amiket már tudunk. Kotta és ritmika ismerete Dallam, törzshangok, szolmizációs hangok Violinkulcs és Basszuskulcs használata Zongora, billentyűs hangszer ismerete Módosító jelek: kereszt, bé, feloldójel Mindezek szolfézs alapfogalmaknak tekinthetők, és ezek, valamint egy hangszer ismeretében már bármilyen dalt, zenét le tudunk játszani egy kottából, ami nem haladja meg a […]

Írjuk be az alábbi kottába, hogy melyik hangnak mi a neve. Ügyeljünk a módosító jelek lecke tárgyalásánál leírt fontos szabályra (sor elején vagy az ütemen belül található-e). A következő feladatnál pedig fordított a szituáció. A beírt hangokat kell ábrázolni violinkulcs használatával.

Korábbi leckénél láthattuk, hogy a fehér billentyűkön (törzshangok) kivül feketék is találhatóak egy zongorán. A módosító jelek, mint ahogy az a nevükből is következik a törzshangok, illetve szolmizációs hangok módosítására szolgálnak. A hangokat fel lehet emelni és le lehet szállítani fél hanggal. Ekkor egy módosított hangot kapunk, melynek elnevezése a hang + egy végződés. A […]

Már volt szó róla a Dallam (3. lecke) tárgyalásánál, emlékeztetőül nézzük is meg, melyek a törzshangok: C D E F G A H C Ezt a sort C-dúr skálának is hívjuk. Nézzük meg, hogy egy hangszeren, nevezetesen egy zongorán (vagy billentyűs hangszeren) hol találhatóak ezek a hangok. Megfigyelhető, hogy vannak fekete és fehér billentyűk is, […]

Írjuk a hangok alá az abc-s, valamint a szolmizációs elnevezését is! Most pedig fordítva. Írjuk be a Basszuskulcsot, majd a hangjegyeket a megfelelő helyre! Ritmustól most eltekintünk, legyen mindegyik negyedértékű, ütemvonalak sem kellenek! (figyeljünk a húzott szár irányára!)

A negyedik vonalról kezdjük el írni, és 2 pontot teszünk a 4. vonal fölé és alá, mégpedig a következőképpen:         Azért hívják F-kulcsnak, mert a (kis) F hang helyét jelöli a kottában, ami a negyedik vonalon van. Innen kezdjük írni, és a 2 pont is az F hangot jelöli. Az ábrán tehát […]

Írjuk a hangok alá az abc-s, valamint a szolmizációs elnevezését is! Most pedig fordítva. Írjuk be a Violinkulcsot, majd a hangjegyeket a megfelelő helyre! Ritmustól most eltekintünk, legyen mindegyik negyedértékű, ütemvonalak sem kellenek! (figyeljünk a húzott szár irányára!)